Erdélyben a húsvéti bárány körüli rituálé része az élő hagyománynak.
Mi is veszünk egy-két bárányt a bárányboltból. Attól függően, hogy korai vagy késői húsvét van, kisebbek vagy nagyobbak - úgy 8 kg körül.
Így érkezett haza a bárány.
Piacozás - kevésbé őrült, ha nem egyszerre van az ortodox húsvéttal a miénk. Igen jó piac, még vannak itt termelők, bár fogyatkoznak. Minden van: régi almafajták, gyűjtögetett finomságok- gomba, áfonya, zöldek, jó tejtermékek - sok juhsajt, juhtúró, orda, lekvárok, savanyúság, torma, vetőmagok. Érdemes felkeresni!
A kedvenc paprikás nénim.
Kis uzsonna a belsőségek egy részéből. Falusi borral és finom aradi paprikával meghintve. Zöldekkel.
Vagy egy szikárabb változat házi savanyúsággal.
A lakónegyedek - kartierek - tele vannak gyümölcsfákkal, amiket a '70-es években urbanizált falusi lakosság ültetett.
Zöldek a piacon - sóska, medvehagyma, csalán. Szokott még lenni lósóska és egy boglárka-féle is.
Piaci medvehagyma, boglárka (nincs pontosan beazonosítva és a könyvek nem tartják ehetőnek, de például a salátaboglárkát forrázva fogyaszthatónak írják) és saját gyűjtésű zöldek - komlórügy, csalán.
A forrázóvíz ilyen lett.
Bárány(fej)leves - sóskával, tárkonnyal.
Töltött bárány.
A szomszéd ilyen sokat festett. Mi is így csináljuk: hagymahéjjal, füvekkel-virágokkal.
A vasárnapi reggeli.
Ez készül majd ebédre.
De muszáj kimozdulni is. Itt a városi kertek régóta léteznek, sok képem van róla. Egészen elképesztő helyek vannak.
(Palánta)látogatóban Getánál, akivel állandó magcserében vagyunk.
Városi kertek.
Harlekin és Ischler a locsolók és vendégek fogadásához.
Itt a sült:
Kirándulni is kell. Szikrázik a nap az ágak hegyén.
Bartha Gabó